Az „Így kezdtem én rendszeresen sportolni” sorozatunk első interjúalanya Csaba, aki 37 éves, Budapesten él és területi képviselőként dolgozik. Ahány ember, annyi példa; most ismerjétek meg Csabáét 🙂
Milyen életet éltél, mielőtt elkezdtél rendszeresen mozogni? Hogy álltál akkor a rendszeres sportoláshoz?
37 éves vagyok. Gyakorlatilag a középiskola elvégzése óta nem sportoltam, akkor sokat kerékpároztam a barátaimmal. Mindig is voltak hobbijaim a munkám mellett, ilyen volt pl: a fotózás, a festés, de azt gondoltam, hogy ebbe a sport már nem fér bele. Voltak körülöttem futó, kerékpározó barátok, de mégsem motiváltak annyira, hogy én is belevágjak. Mindig is irigyeltem őket, de olyan távolinak tűnt tőlem és azt mondtam, hogy ezt én úgy sem tudnám csinálni.
Egy évvel ezelőtt mi indította el benned, hogy elkezdj rendszeresen futni és hogyan kezdtél neki, kaptál pl. valakitől tanácsokat vagy csak úgy magadtól?
Szerettem volna az állóképességemen javítani így közel a negyvenhez és egy picit fogyni is. Sosem voltam fizikailag (és talán mentálisan) erős egyéniség és ezen változtatni akartam. Ezért egy évvel ezelőtt elővettem a sportcipőmet és elmentem egy közeli rekortán futópályára, hogy megnézzem mire vagyok képes. 2 km-t sikerült lekocognom. Nem voltam boldog. Sem a távolsággal sem pedig attól, hogy ez engem mennyire megviselt. Ezekkel a kilométerekkel kezdődött, nem adtam fel és elhatároztam, hogy rendszeresítem az életemben a futást.
Rengeteget olvastam könyveket és az interneten a futás technikájáról, menetéről, a táplálkozásról és nem utolsó sorban motiváló beszámolókat és blogokat. Igyekeztem felkészülni arra, hogy amit csinálni fogok , azt csináljam jól.
„Az egyik nagy visszatartó az emberekben – amikor megkérdezik miért nem sportol rendszeresen -, hogy nincs ideje még arra is.”
Neked mi volt erre a megoldásod?
Kifejezetten utálom azt a mondást, hogy “arra van időd amire időt szakítasz”. Bárcsak ilyen egyszerű lenne. De azt gondolom, hogy megfelelő időbeosztással bele kell, hogy férjen a testmozgás is. Az egyértelmű, hogy mindannyian véges idővel rendelkezünk. Ez igaz egy napi,- vagy heti beosztásunkra és akár az egész életünkre is. Ezt az időt kell megfelelően kihasználnunk. Sosem unatkoztam, mindig csináltam valamit. A korábbi hobbijaimtól vettem el némi időt a sport rovására, ami mára annyira átfordult, hogy most már ez a legfőbb elfoglaltságom.
És az is igaz, hogy a sport energikussá tesz. A többi feladatot is hatékonyabban el lehet végezni megfelelő mentális és fizikai kondícióval. Talán egy elcsépelt frázis az “ép testben ép lélek”, de azt gondolom, hogy ha törekszünk rá, hogy ápoljuk a testünket és jól érezzük benne magunkat az a lelkünkre és a gondolkodásunkra is ki fog hatni.
hirdetés
„A másik, talán nagyobb visszatartó erő, hogy NEM azonnal jönnek a “nagy” eredmények (akár teljesítményben, akár centikben, akár izomzatban kinek mi számít eredménynek), hanem hosszabb távon. Így sokan feladják pár nap vagy hét után, hogy nekik ez úgysem fog sikerülni és hullámvasútként élik meg, akár többszöri nekikezdéssel is.”
Téged mi tart ezen az úton, milyenek voltak az első napok, hetek, hónapok? Szerinted miért tudtál utána is “türelemmel” kitartani a sportcéljaid mellett?
Természetesen nem jönnek azonnal eredmények. Ha olyan könnyen adnák azokat, akkor nem lenne olyan nagy dolog a sport, vélhetően most mi sem beszélnénk erről. Azt gondolom, hogy ez nem is baj. Először a célnak, majd az azt segítő kitartásnak és a türelemnek kell megszületnie fejben és ez fog végigvinni az úton, aminek talán sosincs vége, hisz folyamatosan változunk és újabb célokat tűzünk ki magunk elé.
A futásban rejlő sok apró fejlődési eredmények rám roppant motiválólag hatottak. Először is elhatároztam, hogy minden másnap fogok futni. Első hetekben és hónapokban a távolságot fejlesztettem. Mindig egy picivel többet. Már akkor tudtam, hogy képes leszek lefutni 5 km-t vagy 10 km-t, de a továbbiak olyan messze voltak, hogy el sem tudtam képzelni. Miután pár hét elteltével sikerült lefutnom az említett távokat elkezdtem az időn dolgozni, hogy minél gyorsabban fussak. Vagyis ne kocogjak, hanem valóban fussak.
Emelett a táplálkozásom is megváltozott. Sajnos nem tudtam lekövetni az elégetett kalóriák mennyiségét, jóval kevesebbet vittem be a szervezetembe mint amennyi szükséges lett volna. Ez meg is látszódott a teljesítményemen, az általános életvitelemen és a testemen is. Mindenkinek azt ajánlom, hogy a rendszeres testmozgáshoz rendszeres, tartalmasan összeállított étrendet tartson. Emellett lehet fogyni is, de ügyesen kell megválasztani az ételt amiből erőt nyerünk.
Az biztos, hogy a fizikai teljesítéshez először mentálisan kell “összerakni” magunkat. Ha ez megvan és kitartóan megyünk előre a cél felé egészen biztos, hogy csak idő kérdése amíg elérjük azt. Ennek nem szabad szenvedésnek lennie, élvezni kell azt amit teszünk. Sokan mondják, hogy nem tudnak vagy nem szeretnek futni.
Akkor hogy fogadta ezt a “változást” a környezeted, családod, barátaid? Támogattak benne? Most milyen visszajelzéseket kapsz tőlük?
Persze. Minden támogatást megkaptam a családomtól és a barátaimtól egyaránt. Azt gondolom, hogy a bátorításuk mellett többen motiválólag is hatottak rám. A mozgásnak köszönhetően a testem is megváltozott, leadtam fél év alatt 10 kilót (nekem sok, mivel előtte sem voltam testes) és ezt azok is észrevették rajtam akik nem tudták, hogy sportolok.
Mutasd be nekünk röviden a te sportodat a terepfutást, mit kell tudni róla, milyen rendszerességgel és hol szoktad űzni?
A rekortán pályát hamar meguntam. Amikor elkezdtem igazán futni olyan futócipőt vásároltam, ami földes utakra ideális, ugyanis a város határában lévő mezőgazdasági utakon edzettem. Ez addig tartott, amíg fél éve ki nem próbáltam az erdei terepfutást. A természet varázsa már az első alkalommal lenyűgözött. Imádom, és ha tehetem akkor mindig a természetben futok most egy héten 4 alkalommal.
Mi a véleményed a tudatos edzésről pl. edző, edzésterv, fokozatos terhelés, bemelegítés, nyújtás, stb. alkalmazásáról?
Én a fejemben lévő, eddigi (nem olyan nagy) tapasztalatra épülő edzéstervet követem. A legfontosabb a cél meghatározása, a rendszeresség és a kitartás. Hosszútávú terveim között szerepel az edző által kontrollált futás is.
Nagyon fontosnak tartom elmondani a fokozatosság elvének betartását. Saját hibámból kiindulva szeretnék másnak jó tanácsot adni. Én az első 2 km-em után két héttel 5 km-t futottam, aztán egy hét elteltével 10 km-t és a kezdéstől számítva 2 hónap után 21 km-t és a távokat tovább növeltem ezután is. Természetesen az izületeim megérezték ezt a terhelést és nem tudtam mindig úgy sportolni ahogy szeretnék. Aztán sérülés, orvos, kihagyás. Szóval mindig csak kis lépésben emeljük a terhelést, nem szabad kapkodni mert sérülés lesz belőle.
A sérülések elkerülése végett az aktív bemelegítés és a statikus nyújtás legalább olyan fontos, mint maga az edzés. Nekem ezekben is fejlődnöm kell, hasznos videók vannak ezekről itt a weboldalon is.
hirdetés
Mi volt idáig a legszebb, valamint a legizgalmasabb futó élményed?
Azt hiszem nem is tudnék egyet kiemelni. Talán a teljesítőképességem végének a megismerése mindig a legizgalmasabb. Mivel a Pilis-hegységben szoktam edzeni ezért a legtöbb élményem is ehhez a területhez kapcsolódik. A téli, havas hosszú futásokat kimondottan élveztem. Most tavasztól pedig már maratoni távokat is teljesítek a kedvenc helyeim érintésével. Persze nem kell maratonokat futni, egy 10 km-es Kevély kör is tud flow állapotba keríteni, ennek is megvan a szépsége. Vettem részt futó versenyeken is, ezeknek is megvan a maga hangulata. Sok embert például ez “doppingol”, én viszonylag ritkán veszek részt rajtuk.
Van kitűzött célod a futásban, amit szeretnél (még) elérni?
Természetesen. Egyre többször és egyre hosszabbakat futni a lehető legszebb helyeken. Országunk tele van fantasztikus természeti helyszínekkel, ezeken szeretnék minél többet futni. Ezeknek a megismerésére kiváló lehetőség egy-egy versenyen való részvétel. A kiszemelt idei célversenyem a Vadlán ultra terep 50 km-es távja a Keszthelyi-hegységben.
Sportolsz mást is a futás mellett?
Imádom a kerékpározást is, de a futás olyan nagy szerelem, hogy mindent visz. Azt tudom, hogy az erősítő gyakorlatok hiányoznak az életemből, de nem vagyok az edzőterembe járó típus. Ezért örülök annak, hogy ez a weblap (az Eddz Okosan videósorozattal) segít nekem abban, hogy elkezdjem ezt a fajta edzést saját magam, és a többi már csak rajtam múlik.
hirdetés
Mit ad neked ma a futás, a rendszeres testmozgás? Milyen hatással van ez rád akár az egészségedben, a munkádban, vagy az élet más területein?
Rengeteget tanultam és kaptam a futástól. Megváltoztam kívül és belül. Észreveszem az önbizalmamban és a kitartásomban. Jobban érzem magam a bőrömben. Nem mellesleg büszke is vagyok magamra, hogy ezt csinálom.
A mozgás olyannyira része lett az életemnek, hogy már alig várom, hogy mehessek. Ha pedig valamilyen oknál fogva nem tudok menni (ritka), akkor szabályosan elvonási tüneteim vannak.
Ha te is szivesen megosztanád saját történedetedet, hogy ezzel is motiválj másokat, akkor vedd fel velünk a kapcsolatot.
Csatlakozz te is "SPORTRA FEL" facebook csoportunkhoz (kattints a képre):
Fehér Paszkál - online marketing és SEO szakértő, hobbi hegyikerékpáros. Jó ügyként céljául tűzte ki a Free Sport Parks térkép projekttel, hogy naprakész információkkal lássa el az embereket a közösségi sport lehetőségekről, valamint szakértői tanácsokkal támogassa az ügyben elkötelezett városokat, kerületeket közösségi sportaktivitásuk fejlesztésében.
